
Tökéletes palacsinta recept (part2)

Sokan úgy gondolják, egyszerű elkészíteni, és szinte el sem lehet rontani. A valóságban azonban pont az ilyen ételek azok, ahol bakizni szoktunk.
Most egy olyan receptet hoztam el Nektek, amely garantáltan az egyik legjobb íz- és állagélményt nyújtja.
Tökéletes palacsinta recept (part2)
Sokan úgy gondolják, egyszerű elkészíteni, és szinte el sem lehet rontani. A valóságban azonban pont az ilyen ételek azok, ahol bakizni szoktunk.
Most egy olyan receptet hoztam el Nektek, amely garantáltan az egyik legjobb íz- és állagélményt nyújtja.
Elkészítés
- 1
Keverd jól össze csomómentesre a hozzávalókat. Ha ezt szeretnéd elkerülni, érdemes átszűrni, vagy átszitázni a száraz hozzávalókat esetleg egy habverővel simára keverni. (De fontos, hogy ne keverjük túl, mert merev, ragacsos és sütés után gumiszerű lesz.) Ezután már a tészta minden nehézség nélkül süthető.
- 2
Azonban legyen az édes vagy sós palacsinta, érdemes pihenőidőt adni a kikevert tésztának. Amíg várunk addig akár a tölteléket is előkészíthetjük. A lényeg, hogy minden esetben minimum 15 percet hagyjuk állni a tésztát. Hidd el nem fogod megbánni.
- 3
Az első sütését megelőzően a forró serpenyőbe egy kis olajat öntünk. A következő palacsintáknál ez már nem is kell! Maximálisan elegendő, ami kisül a tésztából!
- 4
A tökéletes sütései módszer pedig, valahogy így: öntsük a tésztát a serpenyőbe, majd döntsük meg az edényt, hogy a tészta egyenletesen szétfolyjon. Ezt követően körkörös mozdulatokkal forgassuk a serpenyőt, hogy szétoszlassuk a palacsintát. Ha egyenletes a tészta, már csak a forgatásra kell figyelnünk.
- 5
Fontos, hogy palacsintasütéskor csak a palacsintákra figyeljünk. Szánjunk rá 20-30 percet a sütésre. Ha a tészták túl gyorsan barnulnak, vegyük lejjebb a hőfokot. Ha leragadnak, tegyünk a serpenyőbe több vajat vagy olajat. Amikor a palacsinták nyers oldalán néhány tisztességes buborék keletkezett és a szélei is éppen csak kezdenek megszáradni, fordítsuk meg őket.
Kulcsszavak
Hasonló receptek
További ajánlott receptek


Szöveges kommentek