Szikkadt kenyerünket és/vagy kalácsunkat daraboljuk fel 2x2cm-es kockákra. Ha nem teljesen szikkadt (mint az én esetemben is) dobjuk be a sütőbe 160 C fokon olyan 10-15 percre. A karamellás alaphoz tegyük fel a kristálycukrot (én vegyesen barna/kristályt használok) karamelizálni. Alacsony hőfokon kell lassacskán hevítenünk. Fontos, hogy az olvadásig ne kavargassuk mert akkor a karamell visszakristályosodik egy tömbbé.

A tojásokat egy keverőtálba ütjük, s felverjük a fahéjjal. A még mindig meleg, de már nem tűzforró tejes karramellánkat egy szedőkanál segítségével apránként adagoljuk a tojáshoz úgy, hogy másik kezünkkel egy habverő segítségével gyors mozdulatokkal folyamatosan kevergetjük. Így elkerüljük azt, hogy a tojás úgymond "kicsapódjon" azaz megfőljön. Végső lépésként hozzáadjuk a rumot.

Vajazzuk ki sütőformánkat, s szórjuk bele a szikkadt kenyerünket. Öntsük rá a karamellás tejünket, s pihentessük 5 percig, míg jól megszívja magát. Ha elszámoltuk magunkat, s túl száraznak vélnénk az eredményt, csak öntsünk hozzá egy pici extra tejet. Nem kell elölről kezdenünk az egész karamellás mizériát.

Ha van kedvünk megszórhatjuk tetszés szerinti gyümölcsökkel, (én találtam itthon fagyasztott erdei gyümit), de natúr verzióban is nagyon finom. Olvadozó vanília fagyival a tetején isteni fini desszert 😋. Jó étvágyat hozzá, remélem ízleni fog. 😊