Üdvözlök mindenkit . Bevallom én nem főzők gyerekkorom óta és nem is volt soha álmom hogy nagy szakács vagy cukrász legyek. Nekem a családnak bőven elég és ha ők elégedettek nekem az már fantasztikus érzés. Szerintem nincs is nagyobb dicséret, mint amikor édesanyám azt mondja az ételeimre hogy finomabbak mint amit ő szokott főzni és nem azért mert elfogult hanem mert így érzi.
Nekem az a szerencsés élet adott fiatal koromban nem kellett házimunkát végeznem, lehet hogy sokan elítélnek ezért . Anyukám mindent megcsinált nekem mivel már nyugdíjas volt és ezért örökké hálás leszek neki. Mikor elköltöztem otthonról akkor se estem kétségbe mert anyum segített és sok szakácskönyvem is van a mai napig. ( Frank Júlia, stb…). Első naptól kezdve nem volt panasz az ételeimre és süteményeimre.
13 éve lesz idén februárban, hogy az a szerencse ért leköltöztünk vidékre Pestről. Itt szép lassan elindítottunk egy kis gazdaságot , ahol 500m2 veteményesben megtudom termelni a nekünk fontos zöldségeket, stb…. és van egy pár gyümölcsfa amiből befőttek és lekvárok készülnek. Pár éve pedig már vannak állatok is amik kitermelik nekem a szükséges húst és tojás mennyiséget. Szép lassan beindult az előnevelt csirke és napos kacsa biznisz is, így abból is jön egy kis pénz. Tavaly vettünk 1 méhcsaládot ami mára már 2 család és ők kitermelik nekünk a mézet is. Tervbe van kecske, bárány és malacka is.
Készítünk igaz még nem saját sertésből sütnivaló kolbászt, füstölt kolbászt, szalonnákat, füstölt húsokat és ha lesz kecske akkor jöhet a kecsketej és kecskesajt is.
Láthatjuk alapanyaggal el vagyok látva már csak az ételeket és süteményeket kell elkészítenem belőle.
Szerintem ilyen alapanyagokból élvezet főzni illetve sütni. Nem főzők mindennap mivel csak ketten vagyunk de azért próbálok minél változatosabban és amikor csak tudok sütök.
Sajnos anyumat elvesztettem áprilisban és elég nehéz így, de a főzés-sütés picit megnyugtat .
