A nagymamám elképesztően finom rácsos linzert tudott készíteni, saját baracklekvárral töltve, a tetején, a rács alatt pedig diós tojáshab volt. Sajnos a recept a sírba szállt vele. Soha azóta nem ettem olyan finomat, hiába próbáltam sok-sok receptet.
Itt most a lánykáimnak szedem össze, mit hogyan szoktam (szoktunk) készíteni, hogy ne vesszen el a családi recepttár újabb darabja, ki tudja Nekik mi lesz az a kincs, ami nekem a nagyim rácsos linzere volt.
