Egy magasabb peremű, fedővel rendelkező serpenyőben olvasszuk fel a vajat és ninjakardunkkal apróra vágott vöröshagymát pároljuk üvegesre! Öntsük rá a risottonak kiválasztott, keményítőben gazdag, kerekszemű rizst, de ne mossuk át! A vajban pirítsuk meg egy kicsit és fakardunkkal kevergessük! Kínáljuk meg a szakácsot és a serpenyőt is 50-50% arányban száraz fehérborral!

A húsleves alaplevet melegítsük fel és készítsük a serpenyő mellé. Ha a bor nagyjából szublimált, kezdjük el féldecinként adagolni. A lényeg, hogy mindig álljon a vízben, miközben fő a rizs. Hallgassunk a háttérben 3 tenort, hiszen ezt az ételt csak jó hangulatban érdemes főzni. Fűszerezzük ízlés szerint! Én sáfrányos szeklicével csalok kicsit, mert színében hasonló a sáfrányhoz, de sokkal olcsóbb, így lehet vegyíteni. Félúton morzsoljuk bele a gorgonzolát!

Lessük meg a rizs főzési idejét, mert nagyon eltérő lehet. Időnként kavargassuk, adagoljuk a meleg alaplevet és kortyoljuk a fehérbort! A risotto nem rizibizi, ne azt az állagot várjuk! A rizs legyen kívül puha, de a belseje kicsit roppanós, olaszosan al dente! Ha már majdnem kész, vegyük le a tűzről és zúzzuk bele a parmezánt és ha úgy gondoljuk, egy kis vajat (a gorgonzola miatt ezt már elhagyhatjuk) és egy korty bort, fűszereket. Fedő alatt készre pároljuk!