A vöröshagymát lereszeljük, a fokhagymákat fokhagymaprésen átnyomjuk.

Elkészítjük a rántást: a zsiradékon dinsztelni kezdjük a vöröshagymát, majd 2-3 perc elteltével folyamatosan kavargatva hozzáadjuk a lisztet, együtt pirítjuk. Amikor színt kap a liszt, rádobjuk a fokhagymát, keverünk rajta párat, majd felöntjük 2 dl vízzel. Lehúzzuk a tűzről, elkeverjük benne a füstölt paprikát, majd a tűzre visszahelyezve még 1-2 percig főzzük.

Ha a levesünkben a bab és a tarja félpuha, hozzáöntjük az elkészített rántásunkat. A répákat meghámozzuk és hasábra vágjuk, majd ezeket is a leveshez adjuk, megborsozzuk, és a fedőt az edényre visszahelyezve takarék lángon tovább főzzük.

Segítségként szeretném leírni, hogy minden levesnél azt a szabályt követem, hogy a sárgarépa mennyisége a duplája legyen a fehér répának. Éppen ezért sokszor nem is a darabszám a döntő, hanem sokkal inkább az, hogy mekkorák a zöldségek, szemre elfelezem, arányosítom, így adom a levesekhez.

A másik, hogy a füstölt hozzávalóval készült ételeket mindig csak a főzés legvégén, a habarást követően sózom - amennyiben szükséges-, mert nem lehet előre tudni, hogy mennyi só oldódik ki még a főzés hatására a húsból.

300 ml tejfölben elkeverünk 1 evőkanál lisztet. Amikor a levesünkben minden puhára főtt, a lisztes tejfölhöz merőkanállal szedünk a babléből, és elkeverjük (hőkiegyenlítünk), ezután adjuk csak a levesünkhöz a habarást.

Ha nem így járunk el, akkor a hideg(ebb) tejföl a forró levesben azonnal kicsapódik, és nem lesz szép homogén állagú a levesünk. Célszerű ezt egy mérőpohárban kikeverni, egyrészt van helyünk akár 3-4 merőkanál bablevet is rászedni a tejfölre, másrészt érezzük az edény oldalán, hogy kb. milyen hőmérsékletű a habarásunk. Ha enyhén átmelegszik a mérőpohár, akkor már megfelelő hőmérsékletű ahhoz, hogy belekeverjük a levesbe.