Előző este a füstölt sonka szeletet hideg vízbe tettem, mert igen sós volt. Másnap leöntöttem róla a vizet, átmostam, szárazra töröltem, s egy éles késsel falatnyi kockákra vágtam. Ugyanez történt a sertés lapockával is.

A hagymákat megtisztítottam, s aprító gépben szálasra aprítottam. A zacskó gersliből kb. 20 dkg-nyi mennyiséget kivettem, s langyos vízbe áztattam.

Egy zománcos öntöttvas sütőtálat kikentem a sertészsírral. A savanyú káposztáról leöntöttem a levet. Nem kellett átmosnom, mert enyhén savanyó volt csak. Egy sort leraktam belőle a tál aljára, majd a hagymák felével megszórtam. Erre jöttek a fűszerek szép sorban.

Végül a kétféle hús kockák felét is az edénybe tettem, majd megszórtam a leszűrt, kevés ideig áztatott gersli felével. Ismét káposzta, hagymák, fűszerek, húsok és gersli következtek egymást követve.

A tetejére egy sor savanyú káposzta, annak a tetejére pedig a két szelet beirdalt füstölt szalonnát tettem. Közben a sütő már felmelegedett, s az alufóliával jól betakart sütőtálat betettem, hogy kb. 2 óra alatt elkészüljön az ebéd.

Kb. 2 óra elteltével levettem az alufólia fedőt, s a szalonnákat egy tányérra átraktam. A felső káposzta réteget megkentem alaposan tejföllel, s a szalonnákat visszatéve, újra a sütőbe raktam a tálat. Immár fedetlenül, hogy szép pirosra süljön a teteje. További kb. fél óra alatt ez meg is történt. És akkor gondoltam egy nagyot!

A sütőtálat kivéve, gyorsan hófehérkét betettem a helyére a rácsra. Újabb 15-20 perc elteltével hófehérke szép rózsaszínre pirult. A sütőből egyenesen egy deszkára helyeztem, És akkor hófehérke el kezdett "beszélgetni", vagyis recsegő, ropogó hangot adva, cserepesedni kezdett a héja. Méghozzá olyan hangosan, hogy a telefonommal fel is vettem a hangját. Míg hófehérke kihűlt, a sütőtálban jól összeértek az ízek. Szép vastag szeletekre vágva, tökéletes kiegészítője lett a finom húsos káposztának.