Vidéken, a Tisza mellett nőttem fel Borsod és Hajdú-Bihar megyék határán. Szüleimmel mi a Tisza borsodi, apai nagymamám a hajdú-bihari oldalán lakott. A főzés alapjait e két helyen sajátítottam el, leginkább úgy, hogy Anya és nagyanyám (családi lakodalmakkor, disznóvágásokon egy egész asszonysereg) mellett segítkeztem😊
Főzni egy kicsit mindig jobban szerettem, mint sütni. Valahogy így alakult.
42 éves koromban - mindössze három hét leforgása alatt - kiderült, hogy én és tizenéves lányaim gluténérzékenyek vagyunk, azaz tilos a búza, árpa, rozs, bulgur, tönkölybúza, stb😔
Ez feladta a leckét... Az első sokk után, hamar össze kellett kapni magam.
Mindent, amit korábban búzaliszttel használtam (az összes süteményformát, tepsit, palacsinta- és gofrisütőt, kenyérpirítót, melegszendvicssütőt...) valamint az összes meglévő lisztet, tésztát, gluténos fűszert, szószt, édességet elajándékoztam. A spájzunk szinte kiürült.
Azóta minden alapanyagom gluténmentes, csak gluténmentesen sütök-főzök.
A főzésben való átállás nem igazán okozott gondot, hamar ment, de sütni újra- vagyis inkább meg kellett tanulnom, főként az új alapanyagok miatt.
Sokat segített ebben egy-két gm fb csoport.
Nem akartam, hogy a gyerekek kimaradjanak sem a családi kedvencek, sem a retró jó kis sütemények kóstolásából. Kitapasztaltam, hogy egy-egy korábbi receptünkben a búzalisztet milyen arányban cseréljem gm lisztekre, illetve a gm liszt mennyiségéhez képest milyen arányban változtassam a többi hozzávaló mennyiségét, mikor használjak kenyér- illetve süteménylisztet. Igy sok-sok próba, gyakorlás, tapasztalás, (olykor könnycsepp) után szépen sorrakerül(t) és sikerül(t) elkészíteni valamennyi ilyen sütit gluténmentes változatban is.
Receptjeimet elsősorban lányaimnak gyűjtöm, hogy bárhol is vannak/lesznek, kéznél legyenek a receptjeink, hiszen ők már nem kézzel írt kis kockás füzetből fognak sütni-főzni😊
